Mit kell tudni a Magyarországon igénybe vehető adókedvezményekről ?

 

Úgy gondoltuk, ebben a rekkenő hőségben üdítően hat majd, ha egy könnyed áttekintés keretében fejest ugrunk a magyar adókedvezmények (kissé sekély) habjai közé.

Elöljáróban leszögezném:

• adókedvezmény csak annak jár, aki adóköteles jövedelemmel rendelkezik.
• ha a kedvezmény meghaladja az általad leperkált adó összegét, nem tudsz több bőrt lehúzni a rókáról, mint amennyi van a nyomorultnak. Vagyis hiába járna neked több prém, ha csak akkora rókád van, amekkora.

Ámde!
A grátisz már nem csak a személyi jövedelemadót, hanem a magánszemély által megfizetendő járulékokat is apaszthatja! Magyarán, mégis több bőr húzható le arról a rókáról!

(Szerkesztő megjegyzés: a Payrollers bérszámfejtő kollektívája mindenféle állatkínzástól elhatárolódik, de előszeretettel él a családi járulékkedvezmény igénylése, és egyéb bérügyviteli mizériák alkalmazása mellett csodálatos anyanyelvünk kínálta közmondások, szólások, szójátékok bevetésével is – a blogban! 🙂 )

Szárazabban és részletesebben:
A magánszemély az őt megillető családi kedvezményt a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben is elszámolhatja abban az esetben, ha azt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal) szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni.
Egyszerű, mint a faék, nemdebár?!

• mindhárom adókedvezmény feltételekhez kötött, azaz hiába tombolsz a bérszámfejtésen a több nettó bér miatt, ha nem vagy rá jogosult.
  De a cikk éppen azt hivatott elmondani, mikor rohanhatsz hanyatt homlok a bérelszámolási osztályra.
• mint minden kedvezményt, juttatást, ezt sem fogják tálcán eléd tenni – neked kell utánajárni. Az igényléshez nyilatkoznod kell a munkáltató felé, mert senkire nincs ráírva, mire jogosult és mire nem – tisztában lenned azzal, jár-e, vagy sem az adókedvezmény. (Kérdezz tőlünk bátran, hiszen az outsource bérszámfejtés csak egy a szolgáltatásaink közül.)
• nem érdemes félrevezetned a munkáltatót, például nem javallott bekamuzni plusz két gyereket az egy mellé, mert ha kiderül, hogy jogosulatlanul igényelted a kedvezményeket, úgy számolhatsz a szigorú következményekkel, értsd ezalatt: NAV.
• figyelj oda, ha hónap közben váltasz állást! Még jóhiszeműen se forduljon elő, hogy az ex- és az új munkahelyeden is igényled a váltóhónapban a családi adókedvezményt!
• az adókedvezményeket kérheted havonkénti, illetve évenkénti leosztásban. Te tudod, mi az ideálisabb számodra: havonta kisebb, vagy évi egyszeri, de zsírosabb összeg.

Most, hogy ilyen remekül bevezettük az adókedvezményekre vonatkozó általános infókat, lássuk a 3 grátiszt!

Családi adókedvezmény

A családi kedvezmény összege 2019-ben az eltartottak számától függően havonta:

• egy eltartott esetében bruttó 66 670 forint
• két eltartottal számolva bruttó 133 330 forint
• három vagy ennél több eltartottnál bruttó 220 000 forint.

Ez más oldalról megközelítve annyit tesz:

• egy eltartott esetében havonta 10 ezer forinttal,
• két eltartottal számolva 20 ezer forinttal,
• három vagy ennél több eltartottnál 33 ezer forinttal

magasabb összeg fog gyermekenként (!!!) a bérpapírunkon és a bankszámlánkon pöffeszkedni.

Családi adókedvezményre jogosult:

• az a magánszemély, aki a családi pótlékra (is) jogosult.
• a várandós kismama és a vele közös háztartásban élő házastársa, bejegyzett élettársa (lásd a későbbiekben, mi fán terem a bejegyzett élettárs).
• azok a szülők, akik közös felügyeletet gyakorolnak csemetéik felett (azaz felváltva nevelik őket), fifti-fifti arányban jogosultak a családi kedvezményre. Ennek alapja jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat.
• a jogosulttal egy fedél alatt élő (és ezt lakcímkártyával is bizonyítani tudó) családi pótlékra nem jogosult házastárs.
• a saját jogán családi pótlékra jogosult gyermek.
• a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
• akinek bármely külföldi állam jogszabálya alapján jár a családi pótlék, rokkantsági vagy más hasonló ellátás.

Első házas kedvezmény

Az első házasok kedvezménye – a családi kedvezményhez hasonlóan – csökkenti az összevont adóalapot, és a frigyet követő hónapban indul.

A kedvezmény limitje havonta 33 335 forint, ez annyit tesz, hogy összesen kemény 5 ezer ropogós magyar forint marad nálatok. Egy romantikus vacsira nem, de két pizzára futja belőle. (Becsüljük a kicsit is!)

A házaspár jogosult az első házasok kedvezményére, ha:

• december 31-e után kötöttek házasságot.
  Ergo, ha most olvasod ezt a cikket, és megfeleltek alábbiaknak, de ominózus dátum előtt léptetek frigyre…
• 24 hónapon át jár, függetlenül attól, hogy milyen egyéb kedvezmények jártak a házasság megkötésekor, illetve mire szereztek jogosultságot ezalatt a két év alatt.
  Egyetlen esetben estek el az első házasok kedvezményétől: ha felbomlik az életközösség.
• akár idehaza, akár külföldön kötöttetek házasságot – megillet benneteket.
• legalább egyikőtöknek ez az első házasságkötése.
  Ez esetben az a fél is jogosult a kedvezményre, aki már ennek előtte átesett a tűzkeresztségen – mással.
• bejegyzett élettársakként vagytok nyilvántartva. A 2009. évi XXIX. törvény 3. § (1) bekezdése alapján a házastársakra vonatkozó rendelkezések a bejegyzett élettársakra is érvényesek.

Személyi kedvezmény – súlyos fogyatékos kedvezmény

• Jogosult vagy az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezményre, ha:
• olyan betegségben szenvedsz, ami kimeríti a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségek, állapotok legalább egyikét.
• rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülsz.
• A személyi kedvezményt orvosi igazolás vagy a rokkantsági járadékra, fogyatékossági támogatásra való jogosultságról szóló határozat alapján igényelheted. Az igazolást, egyéb határozatot nem kell a nyilatkozat mellé csatolni, de az elévülési ideig őrizd meg, biztos, ami biztos.
  Nem kell igazolás, ha rokkantsági járadékban, vagy fogyatékossági támogatásban részesülsz.

A súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet rendelkezik. A nyilatkozathoz tartozik egy hasznos infókat tartalmazó kitöltési útmutató – érdemes alaposan átböngészni!