Pótszabadságok – Mik a leggyakoribb fajtái ?

, , ,

A pótszabadságok mértéke ahhoz igyekszik igazodni, hogy életkorát, családi, illetve egészségi állapotát, vagy bizonyos esetekben extrém munkakörülményeit tekintve mennyi plusz szabadidőre van szüksége a munkavállalónak a pihenésre, regenerálódásra, és egyéb teendőinek elvégzésére.

Természetes, hogy akinek gyermeke van, több szabadsággal kell, hogy rendelkezzen, mint akinek nincs, hiszen minél nagyobb a család, annál nagyobb az igény az ő otthoni jelenlétére. Ha csak az iskolás csemeték végtelennek tűnő nyári szünetére gondolunk, máris reálisnak tűnne akár harminc nap pótszabadság is, de itt azért még nem tartunk.

Az is természetes, hogy akinek az egészségi állapota tartósan károsodott, több szabadnapot kapjon, mint az, aki makkegészséges. Nem csupán a pihenés miatt, de a rendszeres orvosi vizsgálatok, terápiák, és egyéb egészségügyi szolgáltatások igénybevétele is falja a szabadidőt.

Az életkor előrehaladtával pedig mindannyian érezhetjük, hogy egyre több és több idő szükséges egy-egy munka kipihenésére, és ráadásul valahogy a mindenféle ügyintézésre fordítandó idő is emelkedik. Költözünk, nőnek a gyerekek, romlik az egészségünk, öreg szüleink egyre inkább a mi támogatásunkra szorulnak…

 

Lássuk tehát, hogy miből gazdálkodhatunk:

 

Életkor alapján járó pótszabadság

 

Automatikusan jár a munkavállalóknak az életkoruk alapján valamennyi pótszabadság. Ezt nem kell külön nyomtatványon igényelni. Vissza…

Nézzük számszerűsítve:

    • 25-27 éves korban egy nap,
    • 28-30 éves korban kettő nap,
    • 31-32 éves korban három nap,
    • 33-34 éves korban négy nap,
    • 35-36 éves korban öt nap,
    • 37-38 éves korban hat nap,
    • 39-40 éves korban hét nap,
    • 41-42 éves korban nyolc nap,
    • 43-44 éves korban kilenc nap,
    • negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár.

Tehát minél idősebb egy munkavállaló, annál több szabadsággal rendelkezik. 45 éves kor után pedig már lehet számolgatni, hogy mennyi van még hátra a nyugdíjig.

 

Gyermekek után járó pótszabadság

 

A saját háztartásban nevelt, gondozott gyermekek nevelése érdekében is jár pótszabadság, amely egyidejűleg mindkét, gyermekét nevelő szülőt megilleti.

A jogosultság szempontjából a gyermeket először születésének évében kell figyelembe venni, utoljára pedig abban az évben, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.

  • Ha a munkavállalónak egyetlen tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke van, két munkanap jár utána pótszabadságként.
  • Ha két tizenhat évesnél ifjabb gyermeke van, akkor négy,
  • ha pedig kettőnél több tizenhat év alatti gyermeke van, akkor összesen hét munkanap jár a gyermekek után pótszabadságként.

Amennyiben a munkavállaló egy vagy több gyermeke fogyatékkal élő, plusz két-két nap pótszabadság illeti meg a dolgozót sérült gyermekenként.

 

A gyermekek után járó pótszabadságokat külön nyomtatványon, a munkáltatónál kell igényelnie a munkavállalónak, ezt nem kapja meg automatikusan.

Ha érdekel ezeken felül milyen pótszabadságot tudsz még igénybe venni, olvasd el következő cikkünket, melyben bemutatjuk ezeket!

Ha szeretnéd tudni Te is, hogy mennyi fizetett szabad nappal számolhatsz egy évben, teljesen ingyenesen letöltheted a Szabadság kalkulátorunkat!