Home office és hibrid munka – mi jár a munkavállalónak, és mi nem

Home office és hibrid munka – mi jár a munkavállalónak, és mi nem?

 

A home office és a hibrid munkavégzés sok munkahelyen a mindennapok részévé vált. A munkavállalók számára nagyobb rugalmasságot biztosíthat, a munkáltatók pedig a munkaszervezésben és a munkavállalók megtartásában is előnyöket tapasztalhatnak.

Az otthoni munkavégzés szabályai azonban számos kérdést felvetnek. Kötelező-e a munkáltatónak home office-lehetőséget biztosítania? Jár-e külön költségtérítés az otthoni internet és a rezsi miatt? Ki biztosítja a munkavégzéshez szükséges eszközöket, és hogyan kell kezelni ezeket a bérszámfejtésben?

Nézzük meg, mire érdemes figyelni munkáltatóként és munkavállalóként!

1. Kötelező biztosítani a home office-t?

A munkavállalók gyakran tekintenek a home office-ra olyan lehetőségként, amelyet automatikusan igénybe vehetnek. A Munka Törvénykönyve alapján azonban a munkavállalónak főszabály szerint nincs általános joga arra, hogy saját döntése alapján otthonról dolgozzon.

A rendszeres otthoni munkavégzés jogi kereteit a távmunkavégzés szabályai határozzák meg. A munkaszerződésben meg kell állapodni arról, hogy a munkavállaló távmunkavégzés keretében dolgozhat-e.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a feleknek célszerű egyértelműen rögzíteniük, milyen feltételekkel végezhető otthonról a munka, hány napot lehet a munkáltató telephelyétől távol dolgozni és mikor szükséges a személyes jelenlét.

A hibrid munkavégzés – amikor a munkavállaló egyes napokon az irodában, más napokon otthon dolgozik – szintén kialakítható a távmunkavégzés keretei között.

Fontos tehát, hogy a home office lehetőségét és feltételeit a munkáltató és a munkavállaló megfelelően rendezze. A munkáltató általános szabályként nem köteles minden munkakörben otthoni munkavégzést biztosítani.

2. Jár-e külön költségtérítés az otthoni munkavégzésért?

Az otthoni munkavégzés során a munkavállalónál felmerülhetnek olyan költségek, mint az internet használata, a fűtés, a világítás vagy az elektromos energia költsége.

Sokan úgy gondolják, hogy ezek megtérítése minden esetben kötelező. A helyzet ennél összetettebb: a költségtérítés lehetőségét, feltételeit és elszámolását a munkajogi és adójogi szabályok alapján kell megítélni.

A munkáltató és a munkavállaló megállapodhat a távmunkavégzéssel összefüggő költségek megtérítéséről. A személyi jövedelemadóról szóló törvény meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi az igazolás nélkül elszámolható költségtérítést is.

2026-ban az igazolás nélkül elszámolható költségtérítés havi felső határa 32 280 forint, ami a 322 800 forintos minimálbér 10%-a.

Ennek alkalmazásához többek között szükséges, hogy:

• • a munkavállaló a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében dolgozzon;
  • a költségtérítésről a felek előzetesen megállapodjanak;
  • a munkavállaló csak azokról a költségekről szóló számlákat adja le, amelyek elszámolhatók a távmunkavégzéssel összefüggésben. (pl.: internetszámla)

Ha a távmunkavégzés nem érinti a teljes hónapot, az igazolás nélkül elszámolható összeg felső határát arányosítani kell – vagyis, ha a jogviszony nem áll fenn egész hónapba, akkor csak arányosan téríthető a költség.

Lényeges, hogy ez az összeg nem automatikusan járó havi juttatás, hanem egy meghatározott feltételekkel alkalmazható adózási lehetőség. A munkáltató és a munkavállaló megállapodása, valamint a tényleges körülmények határozzák meg, hogy alkalmazható-e.

3. Ki biztosítja a munkavégzéshez szükséges eszközöket?

Az otthoni munkavégzéshez sok esetben laptopra, monitorra, billentyűzetre, telefonra vagy más informatikai eszközre van szükség.

A munkáltatónak gondoskodnia kell a munkavégzéshez szükséges feltételekről, és a munkaviszonnyal összefüggő indokolt költségek megtérítésére vonatkozó szabályokat is figyelembe kell vennie. A konkrét eszközök biztosításának és használatának feltételeit ezért célszerű előre tisztázni.

A gyakorlatban érdemes rendezni például:

• • milyen eszközöket biztosít a munkáltató;
  • ki felel az eszközök karbantartásáért és javításáért;
  • milyen szabályok vonatkoznak a céges eszközök magáncélú használatára;
  • mi történik az eszközökkel a munkaviszony megszűnésekor.

Az eszközök biztosítása és a költségtérítés két külön kérdés. Attól, hogy a munkáltató laptopot ad a munkavégzéshez, még külön meg kell vizsgálni, hogy a távmunkával kapcsolatos egyéb költségek megtérítéséről hogyan állapodtak meg egymással a felek belépéskor.

4. Mi a helyzet az internet- és rezsiköltségekkel?

Az internet- és rezsiköltségek elszámolása külön figyelmet igényel, mert nem minden esetben alkalmazható ugyanaz a megoldás.

A távmunkavégzéshez kapcsolódó kiadások bizonyos feltételekkel tételesen, igazolt költségként is elszámolhatók. Ilyen lehet például az internethasználat díja vagy a munkavégzés helyének meghatározott költsége. Az elszámolás módját külön szabályok határozzák meg az adott költségre és a munkavégzés körülményeire vonatkozóan.

Másik lehetőség az előző pontban bemutatott, a minimálbér 10%-ához kötött költségtérítés. A két módszer nem alkalmazható tetszőlegesen egymás mellett: az igazolás nélkül elszámolható összeg feltétele, hogy a munkavállaló ne számoljon el az adott hónapban a jogszabályban meghatározott más, távmunkával összefüggő költséget is, vagyis vagy az egyik, vagy a másik megoldás alkalmazható csak egy időben.

A munkáltatónak ezért célszerű előre meghatároznia, milyen költségtérítést biztosít, és a bérszámfejtésnek is egyértelműen jeleznie kell, milyen jogcímen és milyen feltételekkel történik a kifizetés.

5. A home office-ban dolgozóknak is jár a munkabér és a szabadság?

Igen. Az otthoni vagy hibrid munkavégzés önmagában nem csökkenti a munkavállaló munkaviszonyból eredő jogosultságait.

A távmunkában dolgozó munkavállalót is megilleti a munkaszerződés szerinti munkabér, és rá is vonatkoznak a szabadság kiadására, a munkaidőre, a pihenőidőre, valamint a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok.

A home office nem jelent automatikusan kötetlen munkarende. Ha a munkavállaló munkaideje nincs kötetlenként meghatározva, akkor az általános munkaidő-szabályokat és a munkáltató munkaidő-beosztását az otthoni munkavégzés során is figyelembe kell venni.

A munkáltatónak tehát az otthoni munkavégzés esetén is gondoskodnia kell a munkaidő megfelelő nyilvántartásáról, ha erre a jogszabály kötelezi.

6. Mire kell figyelni a munkavédelem és a munkáltatói ellenőrzés során?

Az otthoni munkavégzés nem jelenti azt, hogy a munkavédelmi szempontok figyelmen kívül hagyhatók.

A távmunkavégzésre vonatkozó szabályok eltérnek attól függően, hogy a munkavállaló számítástechnikai eszközzel vagy más módon végzi-e a munkáját. A munkáltatónak a rá irányadó munkavédelmi kötelezettségeket ezek figyelembevételével kell teljesítenie.

Számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a biztonságos munkakörülmények követelményeiről, és a munkavállalónak is figyelnie kell arra, hogy a munkavégzés körülményei megfeleljenek az előírásoknak.

Ezért a home office feltételeinek kialakításakor a munkáltatónak a munkavégzés rendjét, az adatbiztonságot és a munkavédelmet is célszerű rendeznie.

Hogyan előzhetők meg a home office-szal kapcsolatos félreértések?

A legtöbb probléma abból adódik, ha a munkáltató és a munkavállaló nem tisztázza előre a távmunkavégzés feltételeit.

Érdemes egyértelműen rögzíteni:

• • mely munkakörökben és milyen feltételekkel engedélyezett az otthoni munkavégzés;
  • milyen gyakran szükséges a munkáltató telephelyén megjelenni;
  • milyen munkaidő-beosztás és elérhetőségi szabályok érvényesek;
  • ki biztosítja a munkavégzéshez szükséges eszközöket;
  • milyen költségtérítés járhat, és milyen feltételekkel;
  • hogyan történik a munkaidő nyilvántartása és a munkavédelmi előírások teljesítése.

A világos megállapodások és a megfelelő adminisztráció nemcsak a vitás helyzeteket előzik meg, hanem a bérszámfejtés számára is kiszámíthatóbbá teszik a folyamatokat.

Összefoglalva

A home office és a hibrid munkavégzés számos előnnyel járhat, de nem jelenti azt, hogy a hagyományos munkaviszony szabályai automatikusan háttérbe szorulnak.

A munkavállalónak nem jár automatikusan otthoni munkavégzési lehetőség vagy havi költségtérítés, ugyanakkor a távmunkában dolgozók munkajogi jogosultságait, a munkáltató kötelezettségeit és az adózási előírásokat ugyanúgy figyelembe kell venni.

A megfelelő megállapodás, a költségtérítés helyes kezelése és a munkavégzés feltételeinek előzetes tisztázása segít abban, hogy a home office a munkáltató és a munkavállaló számára is jól működő megoldás legyen.

A home office és a hibrid munkavégzés számos előnnyel járhat, de a megfelelő jogi, adózási és adminisztrációs háttér elengedhetetlen a problémamentes működéshez. Ha  kérdés merül fel a költségtérítések és azok bérszámfejtési kezelésével kapcsolatban, segítünk eligazodni a részletekben: kapcsolat@payrollers.hu.