Megbízási szerződés – Mikor jó és mennyibe kerül a munkáltatónak
Mikor jó és mennyibe kerül a munkáltatónak?
Egy vállalkozás életében gyakran előfordul, hogy egy konkrét feladat vagy projekt elvégzésére nincs szükség folyamatos munkaviszonyban történő foglalkoztatásra. Ilyenkor felmerülhet a megbízási szerződés lehetősége.
De mikor érdemes ezt a jogviszonyt választani? Miben különbözik a munkaviszonytól? És valóban olcsóbb megoldást jelent a munkáltató számára?
Nézzük meg a legfontosabb tudnivalókat!
Mi az a megbízási szerződés?
A megbízási szerződés alapján a megbízott egy meghatározott feladat ellátására vállal kötelezettséget, a megbízó pedig megbízási díjat fizet számára a teljesítésért.
Fontos azonban, hogy a megbízási jogviszony nem egyszerűen egy „olcsóbb munkaviszony”.
A két jogviszony között lényeges különbségek vannak, és nem lehet kizárólag az alapján eldönteni a jogviszony formáját, hogy melyik jár kevesebb közteherrel.
Ha a munkavégzés a gyakorlatban munkaviszony jellemzőit mutatja, akkor a felek által választott szerződés elnevezése önmagában nem változtatja meg a jogviszony valódi jellegét.
Mikor lehet jó választás a megbízási szerződés?
A megbízási jogviszony olyan esetekben lehet praktikus, amikor a vállalkozásnak egy konkrét feladat vagy projekt elvégzésére van szüksége, és nem feltétlenül egy folyamatos, munkaviszony jellegű foglalkoztatásról van szó.
Például:
- egy egyszeri szakmai feladat elvégzésére,
- projekt jellegű munkára,
- tanácsadói tevékenységre,
- oktatásra vagy képzésre,
- szakértői feladatra,
- egy konkrét eredmény vagy feladat megvalósítására.
Mi a különbség a munkaviszony és a megbízási jogviszony között?
A munkaviszonyban a munkavállaló a munkáltató irányítása alatt, a munkáltató által meghatározott feltételek szerint végzi a munkát.
Megbízási jogviszony esetén ezzel szemben a megbízott egy meghatározott feladat ellátására vállal kötelezettséget.
Mennyibe kerül a megbízási szerződés a munkáltatónak?
Ez az egyik leggyakoribb kérdés.
A megbízási díj adózása eltérhet a munkaviszonyban fizetett munkabérétől, mivel a megbízási díj az önálló tevékenységből származó jövedelmek közé tartozik.
A jövedelem meghatározásakor a megbízott:
- tételes költségelszámolást alkalmazhat, vagy
- 10 százalékos költséghányadot választhat.
A 10 százalékos költséghányad alkalmazásakor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Ez az összeg képezi az adó- és – a biztosítási kötelezettség fennállása esetén – a járulékalapot. A kifizető tehát a jövedelem 90 százaléka után vonja le a 15 százalék személyi jövedelemadót, és biztosítási kötelezettség esetén a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot.
A tételes költségelszámolás alkalmazásakor a megbízott minden a tevékenység érdekében ténylegesen felmerült, szabályszerűen igazolt kiadásait elszámolhatja, ezzel csökkentheti az adóalapot.
Payrollers Tipp: Lehetőség van arra, hogy a megbízott év közben a 10%-os költséghányados elszámolást válassza, az év végi adóbevallásakor pedig tételes költségelszámolást alkalmazzon. Ez azt jelentheti, hogy ha az év során ténylegesen több, szabályosan elszámolható költsége merült fel, mint a bevétel 10 százaléka, akkor az éves bevallásban alacsonyabb jövedelmet állapíthat meg, és az év közben levont adóelőleg egy része visszaigényelhetővé válik.
Bővebb részletekért és példákért ajánljuk a NAV tájékoztatóját a témában:
De mikor lesz biztosított a megbízott?
Ez a megbízási jogviszony egyik legfontosabb kérdése. A megbízott nem minden esetben válik automatikusan biztosítottá.
2026-ban a biztosítási kötelezettség akkor áll fenn, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, vagyis 96 840 Ft-ot.
Ha a jogviszony nem áll fenn egész hónapban, akkor a napi összeghatárt kell figyelembe venni, amely 2026-ban 3 228 Ft/nap.
- január 1-jétől új lehetőségként megjelent a tartós megbízási jogviszony.
A tartós megbízási jogviszony egyik legfontosabb sajátossága, hogy a megbízott már a jogviszony kezdetétől biztosítottá válik, vagyis a biztosítási kötelezettség nem függ attól, hogy a megbízási díjból számított jövedelem eléri-e a 2026-ban irányadó 96 840 Ft-os összeghatárt. Ez azt jelenti, hogy a társadalombiztosítási járulékot minden esetben levonja a munkáltató a minimálbér 30%-a után.
Akkor mindig olcsóbb a megbízási szerződés?
Nem feltétlenül.
A megbízási jogviszony közterhei az adott körülményektől függenek, ezért nem lehet általánosan kijelenteni, hogy egy megbízott foglalkoztatása olcsóbb, mint egy munkavállalóé.
Ráadásul nem csak a közterheket érdemes figyelembe venni.
A munkaviszonyhoz kapcsolódóan például szabadság, betegszabadság és egyéb munkajogi szabályok is alkalmazandók, míg a megbízási jogviszony eltérő szabályok szerint működik.
Ezért a munkáltató számára nem pusztán az a kérdés, hogy „mennyi lesz a közteher?”, hanem az is, hogy melyik jogviszony felel meg ténylegesen az együttműködésnek.
Mire figyeljen a munkáltató?
Megbízási szerződés alkalmazása előtt érdemes átgondolni:
- pontosan milyen feladatot kell elvégezni,
- egyszeri vagy folyamatos munkáról van-e szó,
- milyen önállósággal végzi a feladatot a megbízott,
- milyen díjazásban állapodnak meg,
- milyen költségelszámolást alkalmaznak,
- létrejön-e biztosítási jogviszony,
- milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik,
- valamint hogyan kell a jogviszonyt bejelenteni és elszámolni.
Cikkünk vége előtt nézzünk három egyszerű példát!
1. példa – A megbízott nem válik biztosítottá
Tegyük fel, hogy a megbízási díj 100 000 Ft.
A 10 százalékos költséghányad alkalmazásával:
- megbízási díj: 100 000 Ft
- elszámolható költség: 10 000 Ft
- jövedelem: 90 000 Ft
A 2026-os 96 840 Ft-os biztosítási értékhatárt a jövedelem nem éri el, ezért a megbízott e jogviszonya alapján nem válik biztosítottá.
Ebben az esetben:
- SZJA: 90 000 × 15% = 13 500 Ft
- TB-járulék: 0 Ft
- kézhez kapott nettó összeg: 86 500 Ft
A munkáltató oldalán ebben az esetben a megbízási díj után a biztosítotti státusz hiánya miatt TB-járulékot nem kell levonni.
2. példa – A megbízott a jövedelme alapján biztosítottá válik
Most legyen a megbízási díj 110 000 Ft.
10 százalékos költséghányaddal:
- megbízási díj: 110 000 Ft
- elszámolható költség: 11 000 Ft
- jövedelem: 99 000 Ft
A 99 000 Ft-os jövedelem már meghaladja a 2026-ban irányadó 96 840 Ft-os biztosítási értékhatárt, ezért a megbízott biztosítottá válik.
Ebben az esetben:
- SZJA: 99 000 × 15% = 14 850 Ft
- TB-járulék: 99 000 × 18,5% = 18 315 Ft
- kézhez kapott nettó összeg: 76 835 Ft
A munkáltatót ezen felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adó is terheli, amely ebben a példában 12 870 Ft.
Így a munkáltató teljes költsége – az esetleges egyéb költségektől és kedvezményektől eltekintve – 122 870 Ft.
3. példa – Tartós megbízási jogviszony esetén a jövedelem nem éri el a határt, mégis biztosított a megbízott
Tegyük fel, hogy a megbízási díj 50 000 Ft, és a megbízott 10 százalékos költséghányadot alkalmaz.
Ebben az esetben:
- megbízási díj: 50 000 Ft
- elszámolható költség: 5 000 Ft
- jövedelem: 45 000 Ft
Ez a 45 000 Ft-os jövedelem a 2026-ban irányadó 96 840 Ft-os biztosítási értékhatár alatt van.
Ha azonban a jogviszony tartós megbízási jogviszonyként jött létre és így is jelentették be, akkor a megbízott már a jogviszony kezdetétől biztosított, függetlenül a jövedelem összegétől.
Ezért ebben az esetben:
- SZJA: 45 000 × 15% = 6 750 Ft
- TB-járulék alapja: 96 840 Ft
- TB-járulék: 96 840 × 18,5% = 17 915 Ft
- kézhez kapott nettó összeg: 25 335 Ft
A munkáltató oldalán a szociális hozzájárulási adó alapja is legalább 96 840 Ft, így a szocho összege 12 589 Ft.
Ez azt jelenti, hogy a tartós megbízási jogviszonynál a megbízott 50 000 Ft-os bruttó díj mellett is biztosítottá válik, és a TB-járulékot nem a tényleges 45 000 Ft-os jövedelem, hanem legalább a 96 840 Ft-os járulékalap után kell megfizetni.
A NAV 2026-os példája ugyanezt a szabályt szemlélteti: 50 000 Ft-os megbízási díj és 10 százalékos költséghányad mellett a tényleges jövedelem 45 000 Ft, de tartós megbízás esetén a járulékalap 96 840 Ft.
Összefoglalva
A megbízási szerződés megfelelő esetben rugalmas megoldás lehet egy vállalkozás számára, különösen konkrét, projekt jellegű vagy szakértői feladatok esetén.
A legfontosabb, hogy a választott jogviszony megfeleljen a tényleges együttműködésnek, és a szerződés, a foglalkoztatás gyakorlata, valamint az adó- és TB-elszámolás összhangban legyen egymással.
Ha megbízási szerződésben gondolkodsz, érdemes előre kiszámolni a várható közterheket is, hiszen ugyanaz a megbízási díj a biztosítási kötelezettségtől, a költségelszámolástól és az esetleges adókedvezményektől függően eltérő nettó összeget és munkáltatói költséget jelenthet.
Segítségre van szükséged a bérszámfejtésben vagy a TB-ügyintézésben?
Ha nem vagy biztos benne, hogy egy adott feladatra milyen foglalkoztatási forma lenne megfelelő, vagy szeretnéd pontosan kiszámolni a munkáltatói költségeket, keress minket bizalommal a kapcsolat@payrollers.hu e-mail-címen.
