Mit jelent a munkavállalónak, ha megbízásos vagy EFO-s?

 

Az elmúlt két napban megismerkedtünk a megbízási jogviszony, valamint az alkalmi munkavállalás legfontosabb jellemzőivel, elsősorban a munkáltatók szemszögéből vizsgáltuk ezeket. Most nézzük meg, milyen előnyöket és nehézségeket jelentenek ezek a foglalkoztatási formák a munkavállalók számára.

Amikor valaki munkát vállal, természetes, hogy elsősorban azt nézi, mennyit fog keresni vele. Legalább ennyire fontos azonban az is, hogy milyen jogviszonyban dolgozik, mert ez azt is befolyásolhatja, hogy mi történik akkor, ha például megbetegszik, hosszabb időre kiesik a munkából, vagy később nyugdíjba szeretne vonulni.

Nem mindegy, hogy valaki munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy egyszerűsített foglalkoztatásban (EFO) dolgozik.

De mit jelent ez a gyakorlatban a munkavállalónak?

Miért fontos, hogy milyen jogviszonyban dolgozunk?

A különböző foglalkoztatási formák nemcsak a munkáltatók által fizetendő közterhek mértékében térnek el egymástól, hanem a munkavállalók helyzetére is jelentős hatással vannak. Az alábbiakat befolyásolják:

• jogosultak vagyunk-e táppénzre, ha megbetegszünk,
• hogyan számít bele a jogviszony a nyugdíj szempontjából,
• milyen egészségügyi ellátásokra vagyunk jogosultak,
• illetve szerezhetünk-e jogosultságot álláskeresési ellátásra.

Ezért amikor egy munkát elvállalunk, nemcsak azt érdemes megnézni, hogy mennyi pénzt kapunk kézhez, hanem azt is, hogy milyen jogosultságokat jelent számunkra az adott foglalkoztatási forma.

Mit jelent az, hogy valaki biztosított?

A „biztosított” kifejezés elsőre elég szakmainak tűnhet. Röviden azt jelenti, hogy az adott jogviszony alapján bekerülünk a társadalombiztosítás rendszerébe, és bizonyos feltételek teljesülése esetén különböző ellátásokra szerezhetünk jogosultságot.

Ilyen lehet például a táppénz, illetve a nyugdíj szempontjából is jelentősége van a biztosítási jogviszonynak.

Fontos azonban, hogy a biztosítotti jogviszony önmagában nem jelenti azt, hogy minden ellátás automatikusan jár. Az egyes ellátásoknak – például a táppénznek, CSED-nek vagy GYED-nek – további feltételei is vannak.

Megbízási szerződés – jár táppénz?

A megbízási jogviszonynál ez attól függ, hogy a megbízott biztosítottá válik-e.

Hagyományos megbízási jogviszony

2026-ban a hagyományos megbízási jogviszony esetében a biztosítás főszabály szerint akkor jön létre, ha a megbízásból származó, járulékalapot képező havi jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát.

Ez 2026-ban 96 840 Ft, napi szinten pedig 3 228 Ft.

Ez egyszerűen azt jelenti, hogy ha a megbízási díjból számított jövedelem nem éri el ezt a határt, akkor a megbízott ezen a jogviszonyon keresztül nem lesz biztosított.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ha például valaki olyan megbízási szerződéssel dolgozik, amely alapján nem válik biztosítottá, akkor ebből a jogviszonyból:

• nem lesz jogosult táppénzre,
• a megbízási jogviszony alapján nem szerez biztosítási időt a nyugdíjhoz,
• és a megbízási díjból nem vonnak társadalombiztosítási járulékot.
• ha más jogviszony alapján nem biztosított, és más jogcímen sem jogosult egészségügyi ellátásra, akkor egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége is felmerülhet. Ennek összege 2026-ban havi 12 300 Ft.

Fontos, hogy ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az érintett egyáltalán nem jogosult orvosi ellátásra. Ha például más jogviszony alapján biztosított, akkor az egészségügyi ellátásra való jogosultsága abból fennállhat.

Mi változott 2026-tól? – Tartós megbízási jogviszony

2026. január 1-től új lehetőség a tartós megbízási jogviszony.

Ha a megbízási jogviszonyt tartós megbízási jogviszonyként jelentik be, akkor a megbízott már a jogviszony kezdetétől biztosítottá válik, függetlenül attól, hogy mennyi a jövedelme.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tartós megbízási jogviszonyban dolgozó személy biztosítotti jogviszonyt szerez, és így – az egyéb feltételek teljesülése esetén – például táppénzre is jogosult lehet. A tartós megbízási jogviszony biztosítása nem a jövedelem összegétől függ.

Fontos, hogy a „tartós megbízási jogviszony” nem egyszerűen azt jelenti, hogy valaki hosszabb időre köt megbízási szerződést. A jogviszonyt a foglalkoztatónak tartós megbízási jogviszonyként kell bejelentenie.

És mi a helyzet az EFO-val?

Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) szintén munkaviszony, de ebből a szempontból fontos különbség van.

Az EFO-s munkavállaló nem minősül biztosítottnak. Ez azt jelenti, hogy az EFO-s jogviszony önmagában például nem jogosít táppénzre.

Ugyanakkor az EFO-s munkavállaló az EFO alapján bizonyos más jogosultságokat szerezhet. Ilyen például:

• a nyugellátásra való jogosultság,
• a baleseti egészségügyi szolgáltatás,
• valamint az álláskeresési ellátásra való jogosultság.

Mit jelent ez egy egyszerű példával?

Ha valaki például egy rendezvényen 3 napot EFO-s munkavállalóként dolgozik, majd a munkavégzés után megbetegszik, akkor az EFO-s jogviszony alapján nem lesz jogosult táppénzre.

Ez az egyik legfontosabb különbség a hagyományos, biztosítással járó munkaviszonyhoz képest.

Ha viszont az illetőnek van mellette egy másik jogviszonya, amely alapján biztosított, akkor a táppénzre való jogosultságot természetesen az alapján kell megvizsgálni.

Miért érdemes ezt már a munkavállalás előtt tudni?

Mert ugyanaz a munkavégzés a munkavállaló számára egészen mást jelenthet attól függően, hogy milyen jogviszonyban végzi.

Ha például valaki csak néhány napra vállal EFO-s munkát, érdemes tudnia, hogy ebből a jogviszonyból nem lesz biztosított, és nem lesz jogosult táppénzre.

Megbízási szerződésnél pedig érdemes megkérdezni, hogy a jogviszony alapján biztosítottá válik-e, illetve 2026-tól azt is, hogy tartós megbízási jogviszonyról van-e szó.

Nem mindegy tehát, hogy a kézhez kapott jövedelem mellett milyen jogosultságokat szerzünk, illetve mely ellátásokra nem leszünk jogosultak az adott jogviszony alapján.

 

Röviden összefoglalva

Megbízási jogviszony esetén nem minden esetben leszünk biztosítottak. Hagyományos megbízásnál ehhez jövedelmi feltételnek kell megfelelni.

Tartós megbízási jogviszonynál már a jogviszony kezdetétől biztosítottá válunk, a jövedelem összegétől függetlenül.

EFO esetén nem leszünk biztosítottak, ezért például az EFO-s jogviszony alapján nem jár táppénz. Ugyanakkor az EFO alapján bizonyos jogosultságokat – például nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra való jogosultságot – megszerezhetünk.

Éppen ezért egy foglalkoztatási forma kiválasztásánál nemcsak azt érdemes megnézni, hogy mennyi pénzt kapunk kézhez, hanem azt is, hogy milyen jogosultságokat jelent számunkra az adott jogviszony.

Segítségre van szükséged a megfelelő foglalkoztatási forma kiválasztásában?

Ha bizonytalan vagy abban, hogy egy adott munkavégzéshez a megbízási jogviszony, az egyszerűsített foglalkoztatás vagy a munkaviszony lehet-e megfelelő, keress minket bizalommal a kapcsolat@payrollers.hu e-mail-címen.