Betegszabadság és táppénz – Mire figyelj az év végén

Betegszabadság és táppénz?

Mire figyelj az év végén?

 

Az év vége nemcsak az ünnepi készülődésről, hanem sajnos a megfázásokról, influenzáról és egyéb betegségekről is szól. Ilyenkor sokan szembesülnek azzal, hogy hosszabb időre kiesnek a munkából, és felmerül a kérdés: mi történik a jövedelmükkel, ha keresőképtelenné válnak?

Betegszabadság vagy táppénz?

Sokan összekeverik a két ellátást, pedig fontos különbség van közöttük.

A munkavállalókat évente 15 munkanap betegszabadság illeti meg saját betegségük esetén. Ha valaki megbetegszik, először ezt az időszakot veszi igénybe. A betegszabadság idejére a munkavállaló a távolléti díjának 70%-ára jogosult. Ennek költségét a munkáltató viseli, a folyósítást ő intézi.

Amennyiben a betegszabadságra jogosító 15 nap elfogy, és a keresőképtelenség továbbra is fennáll, a munkavállaló táppénzre kerül.

Fontos tudni, hogy ha a munkaviszony év közben kezdődik, a betegszabadság időtartama arányosan jár.

Mennyi a táppénz összege?

A táppénz mértéke több tényezőtől függ, de általánosságban két fő százalékos mértékkel találkozhatunk:

• 60%-os táppénz járhat annak, aki megfelelő biztosítási idővel rendelkezik (legalább 730 nap), és a keresőképtelenség idején nem fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül.
• 50%-os táppénz jár annak, aki 730 napnál kevesebb biztosítási idővel rendelkezik. Ugyancsak 50%-os táppénz jár – a biztosítási időtől függetlenül – kórházi vagy egyéb fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás, ápolás idejére.

A pontos összeg mindig a számítás alapját képező jövedelemtől függ, de maximum a mindenkori minimálbér kétszeresének harmincadrésze lehet. (2026-ban ez napi 21 520 Ft)

Ki fizeti a táppénzt?

Ez az a kérdés, amely gyakran bizonytalanságot okoz.

Ha a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhely

Nagyobb munkáltatóknál előfordulhat, hogy a cég saját társadalombiztosítási kifizetőhelyként működik. (A 100 főt meghaladó munkáltatók számára főszabály szerint kötelező társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtetni.) Ebben az esetben a táppénz megállapítása és folyósítása a munkáltatón keresztül történik.

Ha a munkáltató nem kifizetőhely

Ebben az esetben a munkáltató továbbítja a szükséges dokumentumokat az illetékes hatóság részére, és a táppénz megállapítását, valamint kifizetését már nem a munkáltató végzi. A folyamat emiatt hosszabb időt is igénybe vehet, hiszen az ügyintézés egy külső szervnél történik.

Mire érdemes figyelni év végén?

Az év végi időszakban különösen fontos odafigyelni néhány dologra:

• A betegszabadság minden naptári évben újraindul, tehát január 1-jétől ismét 15 munkanap áll rendelkezésre.
• Ha a keresőképtelenség áthúzódik egyik évről a másikra, az ellátás megállapítására és elszámolására speciális szabályok vonatkozhatnak.
• Érdemes figyelni arra, hogy az orvosi igazolások időben eljussanak a munkáltatóhoz.
• Nem mindegy, hogy a munkáltató kifizetőhely-e vagy sem, mert ez jelentősen befolyásolhatja az ügyintézés és a kifizetés gyorsaságát.

Összegzés

Az év végi betegségek nemcsak egészségügyi, hanem pénzügyi kérdéseket is felvetnek. Fontos tudni, hogy a keresőképtelenség első szakaszában betegszabadság jár, ezt követően pedig táppénz. A táppénz mértéke jellemzően 50% vagy 60%, a folyósítás módja pedig attól függ, hogy a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhelynek minősül-e. Egy kis előzetes tájékozódással elkerülhetők a kellemetlen meglepetések, és könnyebben tervezhetővé válik ez az egyébként sem egyszerű időszak.

Payrollers tipp: Betegség esetén az orvosi igazolást érdemes minél hamarabb eljuttatni a munkáltatóhoz, mert ennek hiánya késleltetheti a betegszabadság vagy táppénz elszámolását.

A táppénz szabályai elsőre bonyolultnak tűnhetnek, de egy kis tájékozódással sok kellemetlenség megelőzhető. Ha érdekelnek a hasonló, gyakorlatias bérszámfejtési és TB-témák, kövesd blogunkat – hamarosan újabb hasznos útmutatókkal jelentkezünk!